2018. november 14., szerda

Kapcsolat | Ügyfélvonal: 1818 | | Magyarország.hu keresés:

Segítség | Beállítom kezdőlapnak! | Fizessen elő a Magyarország.hu RSS csatornáira!RSS

Magyarorszag.hu - Hirdetmények

Figyelem! Töltse le a hirdetmény legfrissebb változatát

Üdvözöljük a közigazgatási hirdetmények oldalán!

A honlapon a jogszabályokban  meghatározott   közigazgatási intézmények tesznek eleget közzétételi kötelezettségüknek. A honlapon többféle módon kereshet a hirdetmények között!

Probléma esetén írásos segítséget az  info@magyarorszag.hu   e-mail címen kérhet.

Felhívjuk figyelmét, hogy az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. kormányrendelet alapján a honlapon közzétett tájékoztatók nem minősülnek szerződésközléseknek.

Lejáró hirdetmények

  1. Villány 1311 hrsz. ingatlan árverési hirdetménye megismételt árveréshez
  2. INGATLANÁRVERÉS SOPRON KÜLTERÜLET 0820/100 HRSZ
  3. INGATLANÁRVERÉS SOPRON KÜLTERÜLET 0820/102 HRSZ.
  4. INGATLANÁRVERÉS SOPRON KÜLTERÜLET 0820/101 HRSZ.
  5. INGATLANÁRVERÉS SOPRON KÜLTERÜLET 0820/103 HRSZ-

Tovább »

Címkék

Tovább a teljes listához »

Elektronikus tájékoztató

Forrásintézmény

Neve: Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály

Osztály: Komplex Engedélyezési és Hatósági Felügyeleti Osztály

Címe: 1016 Budapest, Mészáros utca 58. A épület

Telefon: 0612249103

Fax: 0612249163

E-mail cím: kehfo[kukac]pest.gov.hu

Ügyintéző

Ügyintéző neve: Dr. Bayer Edit

Telefon: 0612249103

Fax: 0612249163

E-mail cím: kehfo[kukac]pest.gov.hu

Eljáró hatóság

Neve: Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Komplex Engedélyezési és Hatósági Felügyeleti Osztály

Címe: 1016 Budapest, Mészáros utca 58. A épület

Kérelmező

Neve: Fót Város Önkormányzata

Azonosító adatok

Iktatási szám: PE/KTFO/3097/2018

Kifüggesztés időpontja: 2018. november 06.

A jog gyakorlására nyitva álló határidő utolsó napja: 2018. november 21.

Kifüggesztés helye: http://hirdetmeny.magyarorszag.hu/

A hirdetmény tárgya: Fót város Önkormányzatának fellebbezése az Utilis Szolgáltató Kft. által a Fót 06/1, 06/2, és06/3 hrsz-ú ingatlanokon található

Kategória: Környezetvédelem

Cimke: környezethasználati hulladéklerakó engedély homokbánya

Törzsszöveg


A Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalának PE-06/KTF/7178-32/2018. ügyiratszámú határozatát a Fót Város Önkormányzatának (2151 Fót, Vörösmarty tér 1.; képviseletében: Bartos Sándor polgármester) fellebbezése folytán felülvizsgáltam.

HATÁROZAT

I. Az elsőfokú határozatot megváltoztatom az alábbiak szerint:

a) Az elsőfokú határozat rendelkező rész III. pontjának 7.3. pontját törlöm.

b) Az elsőfokú határozat rendelkező rész IV. pontjának utolsó bekezdését – miszerint a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 36300/1515-1/2018.ált. számú szakhatósági állásfoglalásában tevékenység végzéséhez előírás nélkül hozzájárult - törlöm.

II. Az elsőfokú határozatot – az indokolás megváltoztatása mellett - egyebekben helybenhagyom.

III. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Megelőzési és Engedélyezési Szolgálat (a továbbiakban: BM OKF) 35000/9235-4/2018.ált. számú másodfokú szakhatósági állásfoglalásának rendelkező része szerint:

„Fót Város Önkormányzatának Képviselő-Testülete (2151 Fót, Vörösmarty tér 1., a továbbiakban: Fellebbező) képviseletében Bartos Sándor polgármester úr által benyújtott fellebbezés folytán a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya előtt PE/KTFO/3097/2018. számon indult másodfokú környezetvédelmi hatósági eljárásban a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35100/8743-3/2018.ált. számú elsőfokú vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalását felülvizsgáltam, és az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom.

SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (továbbiakban: Elsőfokú vízügyi és vízvédelmi szakhatóság) 35100/8743-3/2018. ált. számú szakhatósági állásfoglalását (a továbbiakban: elsőfokú szakhatósági állásfoglalás), valamint az azt kiegészítő 35100/8743-3/2018. ált. számú szakhatósági állásfoglalását helybenhagyom.

A jelen másodfokú szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, a szakhatósági állásfoglalás a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”

IVI. Jogorvoslati tájékoztatás: Határozatom ellen közigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs, az a közléssel véglegessé válik, annak bírósági felülvizsgálatát - jogszabálysértésre hivatkozással - a közléstől számított harminc napon belül a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett, de a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalhoz 3 példányban írásban vagy elektronikus kapcsolattartásra kötelezett esetén elektronikus úton benyújtott keresettel lehet kérni. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére, vagy ha szükségesnek tartja tárgyalást tart.

I N D O K O L Á S

A Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2018. június 29. napján kelt, PE-06/KTF/7178-32/2018. ügyiratszámú határozatával (a továbbiakban: Határozat) az Utilis Szolgáltató Kft. (2025 Visegrád, Fő utca 32.; a továbbiakban: Kft.) részére a Fót 06/1, 06/2 és 06/3 hrsz.-ú ingatlanokon található Fót-I. védnevű egykori homokbánya területén megvalósítani kívánt B1b alkategóriájú nem veszélyes hulladék-lerakóra kiadott PE/KTF/2165-10/2015. számon módosított, PE/KTF/2165-7/2015. számon kijavított, KTF: 1149-5/2014. számon módosított, KTVF: 4751-2/2013. számú egységes környezethasználati engedélyt a benyújtott teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján módosította, és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt egységes környezethasználati engedélyt adott a Határozatban megállapított feltételek szerint.

Fót Város Önkormányzata (2151 Fót, Vörösmarty tér 1.; képviseletében: Bartos Sándor polgármester) a Határozat ellen – törvényes határidőn belül, a fellebbezési eljárás díjának átutalása mellett – fellebbezést nyújtott be.

A Fellebbező fellebbezésében előadta, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6. § (1) bekezdésében és a 17. § b) pontjában foglaltak alapján Fót Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 36/2017. (X.26.) önkormányzati rendeletében változtatási tilalmat rendelt a Fót Város közigazgatási területén található Fót 06/1, 06/2 és 06/3 hrsz.-ú ingatlanokra kiterjedően. Ennek alapján a kérelem mellékleteként benyújtott 1244-2018. munkaszámú dokumentáció 3.1.1. fejezetében említett portaépület és a 3.3.1. fejezetben részletezett ügyviteli és szociális funkciók ellátásához szükséges öltöző, fürdő, tárgyaló és étkező helyiségekhez létesítendő építményeket nem lehet kialakítani.

Előadta, hogy az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 24. §-a rendelkezik a különleges területekről, és elkülöníti egymástól a bánya valamint a hulladékkezelő,- lerakó területhasználatát.

Előadta továbbá, hogy a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) 3. § (4) bekezdés b) pontja szerint a nem veszélyes hulladéklerakó esetén a hulladéklerakó telekhatára és a védendő területek, létesítmények között a védőtávolság nem lehet kevesebb mint 500 méter, amely jogszabályi előírás jelen esetben nem teljesül.

Fellebbezésében kiemelte, hogy a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint Fót a felszín alatti vizek szempontjából a fokozottan érzékeny, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi települések közé került besorolásra. A KvVM rendelet 3. § (3) bekezdés c) pontjának előírásai alapján kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen nem létesíthető hulladéklerakó.

Fellebbező csatolta a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságától kért 6529/1/2014. számú állásfoglalást is.

A fentiek alapján Fellebbező kérte a Határozat megsemmisítését.

A másodfokú eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 119. §-a alapján a rendelkezésre álló iratanyagot áttanulmányozva az alábbiakat állapítottam meg.


A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) szempontjából az alábbi megállapításokat teszem.

A Kft. az elsőfokú hatóság által KTVF: 4751-2/2013. számon kiadott, KTF: 1149-5/2014., PE/KTF/2165-10/2015. és PE/KTF/2165-7/2015. számokon módosított egységes környezethasználati engedéllyel (a továbbiakban: EKHE engedély) rendelkezett a Fót 06/1, 06/2, 06/3 hrsz.-ú ingatlanokon található Fót – I. védnevű egykori homokbánya területén megvalósítani kívánt B1b alkategóriájú nem veszélyes hulladék-lerakóra vonatkozóan. Az EKHE engedély jogerőre emelkedett és 2033. április 30-ig érvényes.

Az öt évente kötelezően benyújtandó felülvizsgálati dokumentáció benyújtási határideje 2018. április 30. volt. A Kft. 2018. április 27-én benyújtotta az elsőfokú hatósághoz a teljes körű felülvizsgálati dokumentációt.

A Khvr. 20/A. § (4) és (12) bekezdései szerint az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat az Európai Bizottság adott tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technika következtetésekről szóló határozatának kihirdetésétől számított négy éven belül, de legalább az engedély kiadásától vagy legutolsó felülvizsgálatától számított ötévente a Kvt.-nek a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályai szerint - az e rendeletben foglaltakra is figyelemmel - felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során a környezetvédelmi hatóság minden, monitoringból vagy ellenőrzésből származó információt, továbbá az engedély kiadása vagy legutolsó felülvizsgálata óta kihirdetett vonatkozó elérhető legjobb technikakövetkeztetést felhasznál.
A környezetvédelmi hatóság a felülvizsgálat eredményeképpen a következő döntéseket hozhatja:
a) kiadja vagy módosítja a tevékenység további gyakorlásához szükséges egységes környezethasználati engedélyt, vagy
b) az engedélyt visszavonja vagy a kérelmet elutasítja, és szükség esetén meghatározza a tevékenység felhagyására vonatkozó kötelezettségeket.

Az elsőfokú hatóság a kérelmezett eljárást lefolytatta és a fentiek alapján kiadásra került a sérelmezett Határozat.

A Khvr. 1. § (6b) bekezdése szerint a környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati, az egységes környezethasználati, valamint az összevont eljárásban - a tevékenységnek a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel való összhangjának megállapítása érdekében - megkeresi a tevékenység telepítési helye szerinti település, a fővárosban a kerület (a továbbiakban együtt: település) jegyzőjét.

Az elsőfokú eljárás során megkeresésre került Fót Város Önkormányzat Jegyzője, aki a F/241-18/2018. számú levelében úgy nyilatkozott, hogy a tárgyi tevékenység a településrendezési eszközökkel nincs összhangban, amely a Határozat indokolásában szerepel is.
Mivel a Khvr. 1. § (6b) szerinti megkeresésre és így a településrendezési eszközökkel való összhang vizsgálatára a Khvr. szerinti 5 évenként esedékes felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség, ezért az elsőfokú hatóság ezzel kapcsolatos megállapításokat a Határozatban nem tehetett, így az ezzel kapcsolatos megállapításokat törlöm a Határozat indokolásából.

A Fellebbező fellebbezésében kifejti, hogy Fót Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 36/2017. (X.26.) önkormányzati rendeletében változtatási tilalmat rendelt el a Fót 06/1-3 hrsz. alatti ingatlanokra kiterjedően, ezért a kérelmi dokumentációban szereplő portaépület és szociális funkciók ellátáshoz szükséges épület kialakítására nincs lehetőség, és így a tevékenység végzésének feltételei nem adottak.

A Kft. a tárgyi tevékenység végzésére már 2013. év óta rendelkezik az elsőfokú hatóság által kiadott EKHE engedéllyel, melyet megalapozó dokumentációban a fenti épületek már szerepeltek. Mind az EKHE engedély, mind annak módosításai jogerősek és végrehajthatóak. Fót Város Jegyzője a jogerős és végrehajtható EKHE engedély kiadásához 2046-19/2012. számon hozzájárult, a beruházás ellen kifogást nem emelt. Az 5 éves felülvizsgálati eljárás nem egy új tevékenység engedélyezésére, hanem egy megkezdett tevékenység felülvizsgálata alapján annak folytatására és a folytatáshoz szükséges intézkedések meghatározására irányul.
Jelen eljárás kizárólag a Kft. elmúlt öt évben végzett tevékenységének felülvizsgálatára irányult. Tekintettel arra, hogy az elmúlt 5 évben a Kft. kizárólag az építési előkészítési munkákat kezdte meg, az elsőfokú hatóság a tevékenység folytatásának feltételeit az EKHE engedély és az azt módosító határozatokban előírtak egységes szerkezetbe foglalásával határozta meg.

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. Korm. rendelet 5. melléklet II. táblázatban szerepelnek azon szakhatóságok, akiket a felülvizsgálati eljárásban be kell vonni. Az elsőfokú hatóság bevonta az eljárásba a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, mint a hivatásos katasztrófa-védelmi szerv területi szervét, azonban erre a jogszabály szerint csak hatásvizsgálati eljárásban van lehetőség. Ennek megfelelően a rendelkező részbe foglaltak szerint Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által adott szakhatósági állásfoglalást töröltem.

Mivel a tárgyi tevékenységre vonatkozóan a legjobb elérhető technika meghatározásához nem készült referenciadokumentum, ezért a Khvr. 9. mellékletében foglaltak alapján történt a legjobb elérhető technika meghatározása, illetve a technológia annak való megfeleltetése.

***

Földtani közeg védelme szempontjából az alábbi megállapításokat teszem.

A telephelyen végezni tervezett tevékenység a korábban homok bányászattal érintett Fót-I. bányatelek területének rendezése, B1b alkategóriájú hulladéklerakóként való kialakítása és annak nem veszélyes hulladékkal való feltöltése.

A hulladéklerakó kialakítása kettős szigeteléssel tervezett, a műszaki védelem tervezett rétegrendje a földtani közeg védelmét biztosítja.

A csurgalékvíz rendszer által a szigetelt gyűjtőbe kivezetett csurgalékvizet elszállítják vagy a hulladéktestre visszalocsolják.

Az üzemanyag tároló hordós kialakítással és kármentővel tervezett. A kommunális szennyvizet szigetelt tárolóba gyűjtik.

A tevékenység a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. mellékletében szerepel, ezért üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett, amit az elsőfokú hatóság előírt a Kft. részére.

Megállapítom, hogy a lerakó a legjobb elérhető technikának megfelel a földtani közeg védelme szempontjából.

A Khvr. 20/B. § (1) bekezdés szerint elkészített alapállapot jelentés kapcsán a területen három darab fúrást mélyítettek és mintát vettek a földtani közegből. A földtani közeg esetében általános vízkémia, TPH, fémek és félfémek tekintetében történtek meg a laboratóriumi vizsgálatok, melyek eredménye alapján megállapításra került, hogy a lerakó területén vett mintákban egyik komponens értéke sem érte el a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt „B” szennyezettségi határértéket.
Tekintettel arra, hogy az alapállapot jelentés a másodfokú eljárásban benyújtásra került, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint a Határozat III. fejezet 7.3 pontját töröltem.

A tervezett tevékenység a földtani közeg védelme szempontjából a megtett előírások betartásával nem kifogásolható.

***

Hulladékgazdálkodási szempontból az alábbi megállapításokat teszem.

A rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapítom, hogy a tevékenység folytatásával szemben hulladékgazdálkodási szempontból kizáró ok nem merült fel.
A Határozatban foglalt megállapítások, előírások hulladékgazdálkodási szempontból nem kifogásolhatóak.

A Kft. képviselőjének 2018. október 5. napján kelt nyilatkozata alapján a létesítményben a tevékenység végzéséhez szükséges építési, előkészítési munkák 2018. február 22-én kezdődtek meg. A terület fogadórészének kialakítása és az utak megerősítése, valamint a majdani rekultivációhoz szükséges anyagok egy részének beszállítása történt meg.

Fót Város Önkormányzata fellebbezésében kifogásolta, hogy KvVM rendelet 3. § (4) bekezdés b) pontja alapján a védőtávolság a hulladéklerakó telekhatára és az összefüggő lakóterület, lakóépület, valamint más, védendő területek között a védőtávolság kevesebb mint az előírt 500 m.

A tevékenység 2013. év óta rendelkezik jogerős és végrehajtható EKHE-vel. Az EKHE kiadására annak figyelembe vételével került sor, hogy az engedélyezési dokumentációban foglaltak szerint a KvVM rendeletben meghatározott védőtávolság biztosítására telekalakítással kerül sor.

Az elsőfokú hatóság a Határozat indokolásában a jogerős EKHE alapját szolgáló dokumentumban foglaltaknak megfelelően megállapította, hogy a lerakó helyszínéül szolgáló ingatlan jelenlegi határa kevesebb, mint 500 méterre húzódik a legközelebbi védendő területtől, azonban a lerakási tevékenység megkezdése előtt tervezett telekalakítással az 500 méteres védő távolság teljesülni fog.

A Határozat rendelkező rész III. 3.1. pontjában tett előírása alapján tehát a Kft. a lerakási tevékenységet csak a megfelelő védőtávolság megléte esetén kezdheti meg, és amelyet a Kft.-nek igazolni is kell az elsőfokú hatóság felé a tevékenység megkezdése előtt 30 nappal. Vagyis a fellebbezésben kifogásolt, kevesebb védőtávolság a hulladéklerakási tevékenység megkezdésekor már nem állhat fenn.

A tervezett tevékenység a fentiek alapján hulladékgazdálkodási szempontból nem kifogásolható.

***

Zaj- és rezgésvédelmi szempontból az alábbi megállapításokat teszem.

A hulladéklerakó területe Fót külterületén a településtől É-i irányban fekszik. A hulladéklerakó közvetlen közelében mezőgazdasági és erdő területek találhatóak. A tervezett tevékenységhez legközelebbi védendő létesítmények Fót-Kisalag településrészen körülbelül 510 m-re, Dunakeszin 1100 m-re helyezkednek el. Az előzőekben ismertetett távolságok meghatározása a tervezett telekalakítás utáni telekhatár - mint a tevékenység végzésére szolgáló, lakóterületekhez legközelebbi terület – figyelembevételével történt, tekintettel arra, hogy a hulladéklerakási tevékenység a Határozatban foglaltak alapján kizárólag a telekalakítást követően végezhető.

A hulladéklerakón történő munkavégzés során egy darab homlokrakodó gép és egy darab tolólapos dózer, valamint a szállításhoz használt tehergépjárművek üzemelésének hatásaival kell számolni, amelyek együttes működése esetén az eredő hangteljesítményszint a benyújtott dokumentáció szerint LWA = 106 dB.

A hulladéklerakó üzemelése során várható zajterhelés az IMMI 2017. program segítségével került meghatározásra. A számítások alapján a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletében foglalt zajterhelési határértékek a védendő homlokzatok előtt a kapacitásbővítést követően teljesülnek majd.

A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. §-ban foglaltakra figyelemmel meghatározásra a zajvédelmi hatásterület. A számítások alapján megállapítható, hogy a zajszempontú hatásterület a lerakó telekalakítást követő telekhatárától számítva lakóterületek irányába 390 m, zajtól nem védendő területek irányába 190 m. A zajvédelmi hatásterületen belül zajtól védendő létesítmény nem található.

A lerakásra kerülő hulladék beszállítása során a napi 24 órás szállítási idő alatt a hulladéklerakóra 20 darab nehéz tehergépkocsi beérkezése, továbbá az üzemeléshez köthetően napi 10 darab személygépkocsi forduló várható. A hulladék beszállítása az M0 autópálya – M2 autóút – 21101. számú közút – aszfalt burkolatú bekötőúton keresztül történik. A szállítási útvonal lakott területet nem érint.

A tervezett tevékenység megfelel az elérhető legjobb technika követelményeinek, zaj- és rezgésvédelmi szempontból a fentiekre tekintettel nem kifogásolható.

***

Levegőtisztaság-védelmi szempontból az alábbi megállapításokat teszem.

A hulladéklerakási tevékenység levegőterhelése az alkalmazott munkagépek és szállítójárművek kipufogógázaihoz, illetve a lerakott hulladékból származó kiporzáshoz köthető, amelyek közül a kiporzás a meghatározó. A lerakóba kerülő égetőművi salak leürítése, lerakása és egyengetése-tömörítése során porkibocsátás nem várható, ugyanis a salak (annak égetőművi hűtése miatt) nedves állapotban kerül a lerakóra, azonban száradás után kiporzás alakulhat ki a lerakott anyag felszínéről.

A hulladéklerakó szálló porra (PM10) vonatkozó levegőtisztaság-védelmi hatásterülete a lerakótértől számított 20 m-es távolságban határolható le, a kialakuló – alapterheltséget is magában foglaló – maximális szálló por levegőterheltség 34,4 µg/m3. Megállapítható, hogy a levegőtisztaság-védelmi hatásterület lakott területet nem érint és a tevékenység végzése következtében nem várható egészségügyi határértéket meghaladó levegőterheltség.

A rákospalotai égetőműben keletkező salakot jelenleg Pusztazámorra szállítják, ehhez képest a tárgyi telephelyre történő szállítási útvonal 71 km-rel rövidebb, így az alkalmazott tehergépkocsik üzemanyag fogyasztása jelentősen csökken, amely együtt jár a szállítás okozta közlekedési levegőterhelés mérséklésével.

A lerakott salak nem tartalmaz szerves anyagot, amely bomlás útján depóniagázt fejlesztene, ezért gázkezelési rendszer kiépítése nem szükséges.

Megállapítom, hogy a tervezett tevékenység levegőtisztaság-védelmi szempontból nem kifogásolható és megfelel az elérhető legjobb technika követelményeinek.

***

Tájvédelmi és természetvédelmi szempontból az alábbi megállapításokat teszem.

Az ügyben érintett terület országos jelentőségű kiemelt természetvédelmi oltalom alatt nem áll és nem része az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű, Natura 2000 hálózatnak.

A terület természetben a Fót-I. védnevű homokbánya volt, környezete is többségében roncsolt felszínű volt bánya terület, valamint mezőgazdasági és erdőterület. A Fót-I. védnevű homokbánya szegélyén a korábbi erdőrészletből visszamaradt szegélyező erdősáv található.

Az elsőfokú hatóság belföldi jogsegélyben, adatszolgáltatás céljából megkereste a természetvédelmi kezelő Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot (a továbbiakban: Igazgatóság). A Határozat szerint az Igazgatóság 196/2015. ügyiratszámú levelében adott tájékoztatást, amelyben foglaltakat a Határozat tartalmazza.

2018. augusztus 23-án kelt, 4435/1/2018. ügyiratszámú levelében az Igazgatóság 2018. augusztus 15-én tartott helyszíni bejárása során élővilágvédelmi szempontból ellenőrizte a területet és megállapította, hogy annak állapota a korábbi, 196/2015. ügyiratszámú nyilatkozatukban foglaltakhoz viszonyítva nem változott.

A terület döntő többsége nyílt homokfelszín, amelyen növényborítás nincs. Foltokban jellegtelen pionír növényzet található. A területet határoló erdősáv telepített fenyőfajokból, valamint akác és ostorfa fafajokból tevődik össze, amelyek nem természetszerű erdők. A korábban megállapított védett fajok közül az ingatlanok északi részén kisvirágú habszegfű állomány található, a fokozottan védett gyurgyalag fészkelőhelye a bejárás idején üres volt. Az ízeltlábúak közül karéjos keresztespókot és sisakos sáskát figyeltek meg, valamint a hüllők közül zöld gyíkot láttak. A cserjés, fás szegélyterületek általánosan elterjedt, kistermetű védett madárfajok potenciális fészkelőhelyei lehetnek,

A Határozat rendelkező részének III. 6. pontjában tett természetvédelmi előírásokat, részben az esetlegesen előforduló védett fajok egyedeinek védelme céljából, részben a későbbi tájrendezés során alkalmazásra kerülő növényekre vonatkozóan.

A terület összességében a felhagyott homokbányák jellemző élővilágát tükrözi, ahol egyes fajok egyedei, mint például a partfalban fészkelő madarak, a bánya sajátos élőhelyi adottságait használják ki, esetenként még a bányák működési ideje alatt is előfordulhatnak, ezért ezek jelenléte a tervezett tevékenység folytatását – a Határozat természetvédelmi előírásainak végrehajtásával - nem zárja ki.

A Fellebbező fellebbezésében hivatkozik az Igazgatóság 6529/1/2014. iktatószámú levelére, amelyet a fellebbezéshez csatolt. A hivatkozott Igazgatósági tájékoztatás a tárgyi területre vonatkozóan a többi igazgatósági levélhez képest lényegi eltérő adatokat nem tartalmaz, és amely adatok a Határozat kiadásakor figyelemebe lettek véve.

***
A BM OKF 35000/9235-4/2018.ált. számú másodfokú szakhatósági állásfoglalásának indokolása szerint:

„Az Utilis Szolgáltató Kft. (2025 Visegrád, Fő utca 32., a továbbiakban: Környezethasználó) kérelmére lefolytatott teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati eljárásban a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala (a továbbiakban: Elsőfokú környezetvédelmi hatóság) azt a döntésével a Környezethasználó számára a PE/KTF/2165-10/2015. számon módosított, PE/KTF/2165-7/2018. számon kijavított, KTF:1149-5/2014. számon módosított KTVF:4751-2/2013. számú egységes környezethasználati engedélyt (a továbbiakban: Környezethasználati engedély) PE-06/KTF/7178-32/2018. számon módosította, és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt egységes környezethasználati engedélyt (a továbbiakban: Egységes Környezethasználati engedély) adott ki.

Az egységes környezethasználati engedély tárgya B1b alkategóriájú, nem veszélyes hulladéklerakón végzendő környezethasználat (hulladéklerakó létesítése, művelése és felhagyása, utógondozása, rekultivációja) Fót Város külterületén a 06/1, a 06/2 és a 06/3 hrsz-ú ingatlanjain (volt homokbánya területén).

Az elsőfokú környezetvédelmi hatósági eljárásban az Elsőfokú vízügyi és vízvédelmi szakhatóság elsőfokú szakhatósági állásfoglalásában a környezethasználathoz előírásokkal hozzájárult.

A Módosított környezethasználati engedély határozattal szemben a Fellebbező a törvényes határidőn belül jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, amelyet az Elsőfokú környezetvédelmi hatóság megvizsgálva úgy döntött, hogy azt felterjeszti a másodfokon eljáró Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya (a továbbiakban: Másodfokú környezetvédelmi hatóság) számára.

A Másodfokú környezetvédelmi hatóság PE/KTFO/3097-5/2018. iktatószámú levelével a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot (a továbbiakban: Másodfokú vízügyi és vízvédelmi szakhatóság), a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: 71/2015. (III. 30.) Korm. rend.) 31. § (3) bekezdése, az 5. számú melléklet II. táblázatának 3. pontja alapján, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. §-a alapján kereste meg azzal, hogy az Elsőfokú vízügyi és vízvédelmi szakhatóság elsőfokú szakhatósági állásfoglalását felülvizsgálva másodfokú vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalását adja meg.

A 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. számú melléklet II. táblázat 3. pontja szerint az első- és másodfokú vízügyi és vízvédelmi hatóság azt vizsgálja, illetve bírálja el, hogy a felszíni és felszín alatti vizek minőségi védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e a tevékenység végzése során.

Az első és másodfokú vízügyi vízvédelmi szakhatóság vízgazdálkodási szempontból azt bírálja el, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, a vízbázis védőterületére, védőidomára jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesülnek-e, valamint a vizek lefolyására, az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatások elviselhetők-e.

Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet) 1. számú melléklet 9. Környezet- és természetvédelmi ügyek táblázat 2. 3. pontjai szerint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban a 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 5. számú melléklet II. táblázat 3. pontjában előírt szakkérdéseket kell úgyszintén vizsgálni, és a bevonandó szakhatóságok köre is hasonló.

Az Ákr. 55. §-a szerint: „(1) Törvény vagy a szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendelet közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben és határidőben más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) kötelező állásfoglalását kell beszereznie. (2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szakhatóságra a hatóságra, a szakhatóság állásfoglalására a döntésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.”

A Fellebbező a fellebbezésében az Elsőfokú vízügyi és vízvédelmi szakhatóság elsőfokú szakhatósági állásfoglalásával kapcsolatban az alábbi észrevételt tette:
„A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) Korm. rendelet melléklete szerint Fót a felszín alatti vizek szempontjából a fokozottan érzékeny, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi települések közé került besorolásra. A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról szóló 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 3. § (3) c) pontjának előírásai alapján kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen nem létesíthető hulladéklerakó.”

A fentebb idézett mondat alapján Fellebbező kérte az Egységes Környezethasználati engedély határozat megsemmisítését.

Fentiekre tekintettel a Másodfokú környezetvédelmi hatóság részéről rendelkezésemre bocsátott iratokat teljes körűen megvizsgáltam és másodfokú vízgazdálkodási és vízvédelmi szakhatósági hatáskörömben a következőket állapítottam meg:

A rendelkezésre álló iratok szerint a Környezethasználó Fót Város külterületén a 06/1, a 06/2 és a 06/3 hrsz.-ú ingatlanjain (volt homokbánya területén a bányaüreg visszatöltése céljából) nem veszélyes hulladékok kezelését, és lerakással való ártalmatlanítását kívánja végezni. A hulladéklerakó besorolása: B1b alkategóriájú szervetlen nem veszélyeshulladék-lerakó (D5 kódú hulladéklerakási tevékenység). A Környezethasználó Fót Város külterületére a 06/1, a 06/2 és a 06/3 hrsz.-ú ingatlanjaira (volt homokbánya területén létesítendő B1b nem veszélyes hulladéklerakási tevékenység megkezdése, folytatása és felhagyása) vonatkozóan Környezethasználati engedéllyel rendelkezett.

A lerakást műszaki védelem mellett tervezték végezni, egy medencésen, de külön kialakított cellákban. A tervezett évi lerakott hulladék mennyiség: 95000-100000 t/év. A nem veszélyeshulladék-lerakó teljes kapacitása: 1200000 m3. A nem veszélyeshulladék-lerakó területe 96000 m2.

A volt homokbánya a Duna partjától számítva mintegy 50-65 m-rel magasabban helyezkedik el, a talajvíz igen mély helyzetű (tervezett műszaki védelem síkja alatt cca. 34 m körüli).

A nem veszélyeshulladék-lerakóba nem veszélyes kazánhamu és salak lerakását is tervezik.

A hulladéklerakó tér műszaki védelmét kettős szigetelőréteg létesítésével geotextilia, 2,5 mm HDPE-lemez szigetelő anyag és ásványi szigetelő anyag felhasználásával tervezték, a szigetelő rétegek közé szivárgó réteg kialakítást terveztek, a hulladék-lerakás során keletkező csurgalékvizek kezelését - csurgalékvíz-gyűjtő medencében való gyűjtést követően - alapvetően depóniára történő visszalocsolással tervezték megoldani.

A keletkező szennyvizet helyben gyűjtik, és elszállítják, a hulladék-lerakó vízellátása megoldott.
A hídmérleg környezetében és a rakodással, beszállítással érintett utak, térburkolatok csapadékvíz-elvezetésére üzemi csapadékvíz-elvezetést terveztek kiépíteni, a szennyeződött csapadékvizeket olaj- és iszapfogó műtárgyon tervezik keresztül vezetni. A csapadékvizek elvezetésére szükség szerint övárkokat és szikkasztó-árkokat terveztek.

A vizsgált terület nagyvízi medret nem érint, árvízi elöntésektől mentesített, a jég levonulására hatással nem lesz, mert vízfolyás, felszíni vizet szállító csatorna a vizsgált területen nem halad át.
A vizsgált ingatlanok kijelölt vagy távlati ivóvízbázis hatósági határozattal megállapított védőidomát, védőterületét nem érintik.

A felszín alatti vizek állapota szempontjából a területi érzékenység: fokozottan érzékeny, a Környezethasználati engedély szerint a hulladék-lerakási tevékenység végzése a vizsgált ingatlanokon nem tilos. A vizsgált területen a fedőréteg eltávolítása a homokbányászati tevékenység során megtörtént.

A tervezett műszaki védelem síkja alatt kb. 34 m mélységben található a felszín alatti víz a talajvíz. A felszín alatti vizek megfigyelésére 5 db monitoring kutat terveztek.

Tekintettel arra, hogy a Környezethasználati engedélyt (az engedélyezett környezethasználatot) 5 évente teljes körűen felül kell vizsgálni, ezért a Környezethasználó az Elsőfokú környezetvédelmi hatósághoz a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt (a továbbiakban: Dokumentáció) benyújtotta. Az eljárás során a Környezethasználó meghatalmazottja útján 2018. június 1. napján az Elsőfokú környezetvédelmi hatósághoz megküldte a „Fót 06/1, 06/2 és 06/3 hrsz.-ú volt fóti homokbánya, B1b típusú hulladéklerakó telepítési helyének megfelelőségének bemutatása a területérzékenysége szempontjából” című kiegészítő dokumentációt.

Ezután az Elsőfokú környezetvédelmi hatóság megkereste az Elsőfokú vízügyi és vízvédelmi szakhatóságot, hogy vízügyi és vízvédelmi szakkérdések tekintetében adja meg elsőfokú szakhatósági állásfoglalását.

A rendelkezésemre bocsátott iratok szerint a Környezethasználati engedély szerinti építési munkákat nem végezte el a Környezethasználó (az iratok szerint a vizsgált ingatlanokra nem veszélyes hulladék beszállítás és lerakás nem történt), 2018. februárjában építés előkészítő tereprendezési munkákat végzett.

A tervezett monitoring kutak megvalósításának hiányában a Környezethasználó az alapállapot jelentést a szomszédos ingatlanon lévő Dunakeszi 2. számú nem veszélyes hulladék-lerakó F-7 jelű monitoring kút 2017. évi vízminőségi adatai alapján nyújtotta be, a vizsgálati eredmények alapján azt állapítottam meg, hogy a talajvíz (B) szennyezettségi határérték felett nem szennyezett.
A rendelkezésemre bocsátott iratok szerint a környezethasználati tevékenységben változtatást, módosítást a Környezethasználó nem tervezett.

Az elsőfokú környezetvédelmi eljárásban megkeresett Elsőfokú vízügyi és vízvédelmi szakhatóság elsőfokú szakhatósági állásfoglalásában előírásokkal a B1b alkategóriájú szervetlen nem veszélyeshulladék-lerakó és lerakás környezethasználati tevékenység végzéséhez vízügyi és vízvédelmi szakkérdések tekintetében hozzájárult.

Az Elsőfokú vízügyi és vízvédelmi szakhatóság elsőfokú szakhatósági állásfoglalásában azt állapította meg, hogy a Környezethasználati engedélybe foglalt tevékenységet a Környezethasználó érdemben nem kezdte meg (a B1b nem veszélyeshulladék-lerakó létesítményeinek megépítését sem), a vízi környezetre veszélyt jelentő tevékenységet a vizsgált ingatlanokon nem végeztek, valamint megállapította, hogy a Környezethasználó alapállapot jelentési kötelezettségének eleget tett.

Az Elsőfokú környezetvédelmi hatóság az eljárás során PE-06/KTF/7178-8/2018. számon belföldi jogsegélyt kért Fót Város Önkormányzat Jegyzőjétől (helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos szabályozás és a településrendezési eszközökkel való összhang megállapítás érdekében), aki F/241-18/2018. számú válaszában azt is kifejtette, hogy a Fót Város a felszín alatti vizek állapota szempontjából a fokozottan és a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi települések közé került kijelölésre, ezért a hulladéklerakó nem létesíthető a vizsgált és érintett ingatlanokon.
Fót Város Jegyzőjének F/241-18/2018. számú levele alapján az Elsőfokú környezetvédelmi hatóság PE-06/KTF/7178-21/2018. számú levelében egyeztetést kezdeményezett az Elsőfokú vízügyi és vízvédelmi szakhatósággal, megkérdezve, hogy korábban adott elsőfokú szakhatósági állásfoglalását továbbra is fenntartja-e.

Az Elsőfokú vízügyi és vízvédelmi szakhatóság 35100/8743-3/2018. ált. számú szakhatósági állásfoglalásában azt nyilatkozta, hogy a korábban adott elsőfokú szakhatósági állásfoglalását továbbra is fenntartja, és álláspontját az alábbiakkal indokolta:
A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Favir.) 7. § az alábbiakat írja elő:
„(1) A területeket a felszín alatti víz állapotának érzékenysége, továbbá minőségének védelme szempontjából osztályozni kell a felszín alatti víz utánpótlódása, földtani közeg vízvezető-képessége, továbbá a megkülönböztetett (fokozott) védelem alatt álló területek figyelembevétele alapján.
(2) Egy adott terület a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából lehet fokozottan érzékeny, érzékeny és kevésbé érzékeny terület.
(3) A (2) bekezdés szerinti osztályozás ismérveit és a kategóriák részletesebb felbontását a 2. számú melléklet tartalmazza.
(4) Egy adott lehatárolt terület érzékenysége – a vízügyi igazgatóságnál, a vízügyi hatóságnál és a vízvédelmi hatóságnál meglévő, a vízvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által jóváhagyott, 1:100 000 méretarányú országos érzékenységi térképe alapján kerül – a vízvédelmi hatóság határozatában meghatározásra.
(5) A vízvédelmi hatóság egy adott területen egyedi érzékenységi besorolást is megállapíthat, a környezethasználó vagy a vízügyi igazgatóság mint szakértő által – a 2. számú melléklet szempontjai szerint – végzett vagy végeztetett lokális vizsgálat alapján készített, a (4) bekezdés szerinti térképnél részletesebb térképre támaszkodóan.
(6) A települések közigazgatási területének érzékenységi kategóriába történő besorolásakor a település abba a nagyobb érzékenységű kategóriába kerül, amelyik részaránya a (4) bekezdés szerinti térkép alapján a település közigazgatási területének 10%-át meghaladja.
(7) A települések közigazgatási területének (3) bekezdés szempontjai szerinti besorolását a Kvt. 110. § (10) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a miniszter rendeletben teszi közzé.
(8) A területek (4) bekezdés szerinti országos feldolgozását, továbbá erre támaszkodóan a (7) bekezdés szerinti besorolást a miniszter a külön jogszabály szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése során felülvizsgálja.”

A leírtaknak megfelelően a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 7. §-a és a 2. számú melléklet szerint, valamint a 7. § (4) bekezdésében meghatározott 1:100000 méretarányú országos érzékenységi térkép alapján tárgyi területek érzékenysége a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny.”
A fentebb idézet indokolást figyelembe véve döntött arról az Elsőfokú vízügyi és vízvédelmi szakhatóság, hogy a környezetvédelmi eljárás során korábban adott elsőfokú szakhatósági állásfoglalását továbbra is fenntartja.

Az Elsőfokú vízügyi és vízvédelmi szakhatóság elsőfokú szakhatósági állásfoglalásának helybenhagyásáról az alábbi indokok alapján döntöttem:

A Fellebbezőnek a felszín alatti víz állapotának érzékenységi besorolására vonatkozó megítélése - miszerint Fót Város a fokozottan és kiemelten érzékeny kategóriába tartozik – ugyan a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolás érzékeny területeken levő települések besorolása című 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 27/2004. (XII.25.) KvVM) melléklete szerint megalapozott, de jelen ügyben nem azt kell vizsgálni, hogy Fót Város milyen felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen található, hanem konkrétan azt, hogy a tevékenységgel érintett ingatlan a felszín alatti víz szempontjából melyik érzékenységi kategóriába tartozik.

Az Elsőfokú vízügyi és vízvédelmi szakhatóság helyesen ítélte meg, hogy egy vizsgált ingatlan felszín alatti víz érzékenysége szempontjából való kategóriába sorolásánál a Favir. 7. §-ban foglaltakat összességében kell figyelembe venni a hatósági eljárás során.

A Favir. 7. § (3) bekezdése szerint az osztályozás ismérveit és a kategóriák részletesebb felbontását - fokozottan érzékeny, érzékeny és kevésbé érzékeny terület - a 2. számú melléklet tartalmazza.

A 2. számú melléklet 1. a) pontja szerint a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny terület fogalmába az üzemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízkivételek – külön jogszabály szerint – kijelölt, illetve előzetesen lehatárolt belső-, külső- és végleges vízjogi határozattal kijelölt hidrogeológiai védőterületei tartoznak bele. Az 1. b) és c) pontok jelen közigazgatási ügyben nem relevánsak, mert az érintett terület nem karsztos terület, illetve nem állami tulajdonban levő felszíni állóvíz meder élétől számított 0,25 km széles parti sávjába esik bele.

A 2. számú melléklet 2. c) pontja - a felszín alatti víz szempontjából érzékeny területről - azt mondja ki, hogy a kategória fogalmába beletartoznak azok a területek, ahol a porózus fő vízadó képződmény teteje a felszín alatt 100 m-en belül található.

A Favir. 7. § (4) bekezdése szerint egy adott terület érzékenysége a vízvédelmi hatóságnál meglévő, a vízvédelemért felelős miniszter által jóváhagyott, 1:100 000 méretarányú országos érzékenységi térkép alapján kerül a vízvédelmi hatóság határozatában meghatározásra.

A rendelkezésre álló iratok és a fentebb idézet jogszabályi környezet – különösen a vízvédelemért felelős miniszter által jóváhagyott 1:100 000 méretarányú országos érzékenységi térkép alapján azt állapítottam meg, hogy a vizsgált ingatlanok az 1a. érzékeny besorolású kategória területére esnek.

A Favir. 3. § 19. pontja alapján megvizsgáltam azt is, hogy a kérelmezett tevékenységgel érintett ingatlanok nem tartoznak-e bele a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület kategóriájába, a 2. számú melléklet szerint az 1. érzékenységi kategória a) és b), továbbá a 2. érzékenységi kategória b) pontja szerinti besorolású területek tartoznak a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület kategóriába.

A rendelkezésre álló iratok és a Favir. 2. számú mellékletének 1. érzékenységi kategória a) és b), továbbá a 2. érzékenységi kategória b) pontjai alapján megállapítottam, hogy a jelen közigazgatási eljárás tárgyát képező ingatlanok nem fekszenek kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen.
A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítottam, hogy a tervezett B1b nem veszélyes hulladékok lerakására szolgáló létesítmény működtetését megfelelő műszaki védelem előzetes megépítése után kezdenék meg egy felhagyott homokbánya feltöltéseként, a talajvíz mély helyzetű (cca. 34 m a műszaki védelem síkja alatt), a tevékenység talajvízre gyakorolt hatásának nyomon követésére pedig 5 db monitoring kutat készítenek, ezért szakmai szempontból a tervezett környezethasználat nem kifogásolható.
Az Ákr. 119. § (4) bekezdése szerint a fellebbezést a másodfokú hatóság bírálja el, és a fellebbezéssel megtámadott döntést és az azt megelőző eljárást vizsgálja. A másodfokú hatóság az eljárása során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.
Az Ákr. 55. § (2) bekezdése azt mondja ki, hogy ha az Ákr. eltérően nem rendelkezik, a szakhatóságra a hatóságra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Továbbá a szakhatósági állásfoglalásra a döntésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
Az Ákr. 81. § (1) bekezdése szerint – összhangban az Ákr. 55. (2) bekezdésében előírtakkal - a döntés tartalmazza az eljáró hatóság és az ügy azonosításához szükséges minden adatot, a rendelkező részt, továbbá a megállapított tényállásra, a bizonyítékokra, a mérlegelésre és a döntés indokaira, valamint az azt megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjedő indokolást.
A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítottam, hogy az Elsőfokú környezetvédelmi hatóság megkeresésére az Elsőfokú vízügyi és vízvédelmi szakhatóság elsőfokú szakhatósági állásfoglalását az Ákr. 55. § (1) bekezdése, a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 5. számú melléklet II. táblázat 3. pontja, valamint az 531/2017. (XII.29.) Korm. rend. 1. § (1) bekezdése, továbbá az 1. számú melléklet 9. Környezet- és természetvédelmi ügyek táblázat 2. 3. pontjai figyelembe vételével adta meg. Az Elsőfokú vízügyi és vízvédelmi szakhatóság rendelkező részében tett előírásait a Favir. és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet, a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederterv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III.14.) Korm. rendelet, továbbá a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendeletek figyelembe vételével tette meg.

Az Elsőfokú vízügyi és vízvédelmi szakhatóság az Elsőfokú környezetvédelmi hatóság megkeresésére jogszerűen adta ki 35100/8743-3/2018. ált. számú elsőfokú szakhatósági állásfoglalását fenntartó szakhatósági állásfoglalását, és a Favir. 7. §-ban foglaltak figyelembe vételével szakszerűen indokolta meg, hogy Fót Város vizsgált 06/1, 06/2 és 06/3 hrsz. ingatlanjai a felszín alatti víz állapot érzékenységének szempontjából az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi kategóriába tartoznak.

Az elsőfokú szakhatósági állásfoglalás megfelelt az Ákr. 55. §-ban, valamint a 81. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
Az Ákr. 119. § (5) bekezdése szerint a másodfokú hatóság a döntést helybenhagyja, a fellebbezésben hivatkozott érdeksérelem miatt, vagy jogszabálysértés esetén azt megváltoztatja vagy megsemmisíti.
A fentiekre tekintettel az Elsőfokú vízügyi és vízvédelmi szakhatóság elsőfokú szakhatósági állásfoglalását jelen másodfokú vízügyi és vízvédelmi szakhatósági állásfoglalás rendelkező és indokolási részében foglaltak szerint helybenhagytam.
A másodfokú szakhatósági állásfoglalást az Ákr. 55. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével adtam meg.
A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat lehetőségét az Ákr. 55. § (4) bekezdése alapján zártam ki.
A másodfokú vízügyi és vízvédelmi szakhatósági hatáskörömet a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése alapozza meg.”

***

A fentiek alapján az elsőfokú hatóság Határozatát a rendelkező részben foglaltak szerint az Ákr. 119. § (5) bekezdése szerint megváltoztattam, egyebekben helybenhagytam azt.

Jelen határozatom megküldésével megkeresem a Fót Város Önkormányzatának (2151 Fót, Vörösmarty tér 1.) és Dunakeszi Önkormányzatának (2120 Dunakeszi, Fő út 25.) jegyzőit, hogy döntésem nyilvános közzétételéről - a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 71. § (3) bekezdése szerint, az Ákr. 88. § (3) bekezdése alapján, valamint a Khvr. 21. § (8) bekezdése szerint - a helyben szokásos módon intézkedjenek, és a közzétételt követően 8 napon belül adjanak tájékoztatást a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya (1016 Budapest, Mészáros utca 58/a.) részére a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintés módjáról.

A jelen határozatnak a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya hirdetőtábláján, valamint a Pest Megyei Kormányhivatal honlapján és a központi rendszeren való közzétételéről a másodfokú hatóság hivatalból intézkedik.

Határozatom bírósági felülvizsgálatának lehetőségét az Ákr. 114. § (1) bekezdése biztosítja. A közigazgatási és munkaügyi bíróság illetékességét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 13. § (3) bekezdés g) pontja alapján állapítottam meg. A keresetlevél benyújtásának helyét és idejét a Kp. 39. § (1) bekezdése alapján határoztam meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatás a Kp. 77. §-án alapul, amely szerint, ha egyik fél sem kéri tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek, a bíróság tárgyaláson kívül határoz. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben az alperes a védiratban kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye. Az elektronikus ügyintézésre köteles személyek körét az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9.§-a határozza meg. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 8. § alapján az országos illetékességű környezetvédelmi hatóság a Pest Megyei Kormányhivatal.

Budapest, 2018. október 29.
dr. Tarnai Richárd kormánymegbízott
nevében és megbízásából:


dr. Bartus Adrienn s.k.
főosztályvezető
A kiadmány hiteléül:

Kapják: ügyintézői utasítás szerint
Ügyintézői utasítás a PE/KTFO/3097-14/2018. számú határozathoz

Kapják:

Címzett neve, levelezési címe Csatolandó Postázás módja
1. Fót Város Önkormányzata
Bartos Sándor polgármester
(2151 Fót, Vörösmarty tér 1.) - HK: FOTPH, 705321916
2. Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály
(1072 Budapest, Nagy Diófa utca 10-12.) - HK: KDVKTVF, 201436115
3. Utilis Szolgáltató Kft.
(2025 Visegrád, Fő utca 32.) - CK: 10808050
4. Dunakeszi Város Önkormányzat Jegyzője
(2120 Dunakeszi, Fő út 25.) - HK: DVPH, 602046771
5. Soldus Recycling Hulladékhasznosító Kft.
(2053 Herceghalom, Gesztenyés út 3.) - CK: 13593621
6. BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Megelőzési és Engedélyezési Szolgálat
(1149 Budapest, Mogyoródi út 43.) - HK: BMOKF, 723206798
7. Pest Megyei Kormányhivatal
Bányászati Főosztály – táj.
(1145 Budapest, Columbus utca 17-23.) - HK: 600210184
8. Budapest Főváros Kormányhivatala
Népegészségügyi Főosztály – táj.
(1138 Budapest, Váci út 174.) - Email: titkarsag@nfo.bfkh.gov.hu
9. Major Tamás
(2030 érd, Éva utca 50-52.) - TV
10. HNYR - B
11. Irattár - B

Kiadói utasítás:
Exp. u. ügyintéző














Csatolmányok:

PE-KTFO-3097-14-2018-Bayer.pdf